11 Alapítás
111 Cégbíróság

Alapító okirat
Apportlista:
Határozatok könyve
Átalakulási vagyonmérleg
Cégkivonat
Cégmásolat
Cégkivonat kikérése
Cégközlöny:
Címpéldány
Elfogadó nyilatkozat
Jegyzőköny taggyűles
Megbízás ügyvédi
Meghívó taggyűlés
Társasági szerződés

12 Titkárság
121 Titkárság

Meghatalmazás
Pecsét minta

122 Védelem

Jegyzőkönyv balesetről
Jegyzőkönyv érintésvédelmi oktatásról
Jegyzőkönyv oktatásról

123 Jogi ügyek

Bírósági idézés
Fizetési meghagyás

13 Bank és Biztosító
131 Bank

Bankszámla szerződés
Elektronikus bankszámla szerződés
Rendelkező lap

132 Biztositó

Vagyonbiztosítási szerződés
Casco-biztosítási szerződés
Kötelező-biztosítási szerződés

14 Hivatalok
141 KSH

Alapinformácó lap

142 ÁNTSZ
143 Önkormányzat
144 Kamara
145 Rendőrség

15 Szabályozás és Workflow
151 Szabályzatok

Számviteli politika
Munkavédelmi szabályzat
Pénzkezelési szabályzat
Értékelési szabályzat
Tűzvédelmi szabályzat

152 Workflow

Projektkezelés

2 Pénzügyek

21 Pénzügy és folyószámla
211 Hitelek

Hitelszerződés
Közjegyzői okirat

212 Kapott kölcsönök

Tagi kölcsönszerződés
Kölcsönszerződés (kapott)

213 Adott kölcsönök

Kölcsönszerződés (adott)

214 Folyószámlák

Folyszámla kivonat

215 Pénztárfüzet

Pénztárfüzet

22 Számvitel
221 Bejövő számlák

Bejövő számla

222 Kimenő számlák

Kimenő számla

223 Pénztárbizonylatok

Bevételi pénztárbizonylat
Kiadási pénztárbizonylat

224 Bankbizonylatok

Bankszámlakivonat
Átutalási megbízás
Befizetési bizonylat
Kiviteli bizonylat

225 Vegyes bizonylatok

Értékcsökkenési elszámolás
Kompenzáció
Selejt jegyzőkönyv

226 Zárás és Beszámolók

Eredménykimutatás: a számviteli törvény szerint
Főkönyvi kivonat
Kiegészítőmelléklet
Mérleg

23 Befektetett eszköz analitika
231 Immateriális javak

Üzembehelyezési okmány
Szoftver licensz

232 Ingatlanok

Adás-vételi szerződés (ingatlan)
Tulajdoni lap

233 Gépek, berendezések

Üzembehelyezési okmany (gép)
Adás-vételi szerződés (gépkocsi)
Menetlevél
Tárgyieszköz nyilvántartólap

24 Adózás
241 APEH

Adatbejelentő lap
Meghatalmazás (APEH)
Regisztraciós lap
Változásbejelentő lap
ÁFA bevallas
ÁFA analitika
Adó-folyószámla
Kérelem adó- és jövedelemigazoláshoz

242 Önkormányzati adó

Adó bejelentőlap
Adó folyószámla önkormányzat
Iparűzési adó bevallás

243 Illeték és Vám

Részletfizetési kérelem

25 Kontrolling
251 Üzleti terv

Üzleti terv
Árbevételi terv
Megvalósíthatósági tanulmány

Árrés elemzés
Költség elemzés
Bázis-Terv különbség elemzés

3 Humánerőforrás-menedzsment és minőségbiztosítás

31 Humán Erőforrás Menedzsment
311 Toborzás és alkalmazás

Hirdetés
Információk és elvárások
Munkaköri leírás
Munkaszerződés
Önéletrajz
Felmondás

312 Továbbképzés

Továbbképzési terv
Útijelentés

32 Bérszámfejtés
321 Tasakolt egyéni iratok

Bér-nyilvántartólap
Hozott bér
Bérszámfejtő lap
Előleg-nyilvántartólap
Munkautalvány
Tartozás nyilvántartólap
Tanulmányi szerződés
Bizonyítvány másolat
Kiküldetési rendelvény
Szabadságos lap
Tb kiskonyv

322 Közös kimutatások

Adatszolgáltatás bér
Átutalási összesítő
Bérfelosztó ív
Bérfizetési jegyzék
Bérszám fejtés összesítők
Bevételi pénztárbizonylat
Feladás könyvelésnek
Jelenléti ív
Levonási jegyzek

33 TB
331 OEP

Bejelentő lap
Nyilatkozat

332 ONYP
333 Önkéntes Egészség Pénztár
334 Önkéntes Nyugdíjpénztár

34 TQM
341 Szabványok

MSZ EN ISO 9001
MSZ EN ISO 9000-2001
MSZ EN ISO 9004-2001

342 Eljárások

Minőségügyi eljárások
Dokumentumok és adatok kezelése
Minőségügyi feljegyzések

343 Kézikönyv

Minőségügyi kézikönyv

41 Beszerzés
411 Ajánlatkérés

Ajánlatkérés (kimenő)

412 Árajánlat bejövő

Árajánlat (bejövő)

413 Megrendelés kimenő

Megrendelés (kimenő)

414 Szerződés bejövő

Vállalkozási szerződés (bejövő)
Szállítási szerződés (bejövő)
Bérletiszerződés (bejövő)
Karbantartási szerződés

Szállítólevél (bejövő)

42 Termelés és szolgáltatás
421 Termelés

Szerelési munkalap
Gyártási terv
Gyártási eljárás

422 Szolgaltatás

Szakvélemény
Szerviz munkalap

423 Készletgazdálkodás

Leltár

424 Csomagolás

Kezelési útmutató
Megfelelőségi nyilatkozat

5 Marketing és Értékesítés

51 Marketing
511 Stratégia

Piac felmérés
Vevőlista
Árpolitika

512 Image

Embléma
Levélpapír Szürke
Levélpapír színes
Névjegy

513 Reklám és hirdetés

Cégismertető
Bemutatkozás
Prezentáció
Prospektus
Poszter
Meghívó
Referencialista
Keretes hirdetés
Levélreklám
Reklám ajándék

514 Weblap

Képernyő tervek

52 Értékesítés
521 Ajánlatkérés

Ajánlatkérés (bejövő)

522 Árajánlat kimenő

Árajánlat (kimenő)

523 Megrendelés bejövő

Megrendelés (bejövő)

524 Szerződés bejövő

Vállalkozási szerződés (bejövő)
Szállítási szerződés (bejövő)
Bérletiszerződés (bejövő)

525 Számlázás kimenő

Szállítólevél (kimenő)
Garancialevél
Előlegbekérő levél

526 Vevőszolgálat

Reklamáció

---

Alapító okirat
A gazdasági társaságok tagjaik egybehangzó akaratnyilatkozatával jönnek létre. Ennek az egybehangzó akaratnyilatkozatnak a megjelenése a létesítő okirat. A részvénytásrsaságok esetében ezt alapító okiratnak nevezzük.

• írásbeliség,
• minden tag, alapító aláírása (tag közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalva adhat meghatalmazást képviseletre),
• közjegyzői közokiratba foglalás vagy ügyvéd (jogtanácsos) általi ellenjegyzés.

Apportlista:
A létesítő okirat melléklete, a társas vállalkozásokba bevitt pénz- és tárgyi eszközök az apportálóhoz név szerint hozzárendelve, tételesen felsorolva. Az új Gt.-ben már nem feltétele az apportálhatóságnak a végrehajthatóság, illetve az, hogy az apport tárgyáról a társaság később harmadik személy jóváhagyása nélkül rendelkezhessen. A jövőben nem pénzbeli hozzájárulásként minden vagyoni értékkel rendelkező dolog és vagyoni értékű jog bevihető a társaságba.

Határozatok könyve
A tag- illetve közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és két tag hitelesít aláírásával. A jegyzőkönyvek erre szolgáló nyilvántartásban (Határozatok Könyve) lefűzésre kerülnek. A jegyzőkönyv tartalmazza:

• a tag- illetve közgyűlés helyét és idejét,
• a jelenlévők nevét, határozatképesség arányát,
• az elhangzottakat,
• a sorszámozott határozatait, határozatok szó szerinti szövegét, hatályukat, a határozatok végrehajtásának módját és időpontját
• szavazás esetén a javaslatot támogatók és ellenzők számarányát és személyét,

Átalakulási vagyonmérleg
A gazdasági társaságok átalakulása során az átalakuló gazdasági társaságok és az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni két alkalommal, tervezett és végleges változatban. A (tervezett és végleges) vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani.

Cégkivonat
A cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is. A bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.

Cégmásolat
A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t).
(2) A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.

Cégkivonat kikérése
A cégbíróságon a cégiratokról 2006. évi V. törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott módon kérhető másolat. A Cégszolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Cégszolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal

Cégközlöny:
A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait - ideértve a cég törlését is - tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint - más szervezet döntése alapján - elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.

Aláírási címpéldány, közjegyző által hitelesített aláírás
A címpéldányon - a társaság szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló) a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető
A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) tartalmazza.

Elfogadó nyilatkozat
Elfogadó nyilatkozatban kell vállalnia ügyvezetői tisztségét a vezető tisztségviselőnek, amit az alapító okirattal együtt kell benyújtani az illetékes Cégbírósághoz. Másrészt a szerződés létrejöttének időpontja távollevők között, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.Az éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kieg. melléklet) és az üzleti jelentést a Könyvvizsgáló Elfogadó Nyilatkozattal hagyja jóvá.

Jegyzőköny taggyűles
A taggyűlésen történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Gt. 155. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, a legfontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A taggyűlési jegyzőkönyv magánokiratnak minősül, amelynek bizonyító erejét a kötelező hitelesítés adja meg, a hitelesítést pedig az ügyvezetőnek és egy tagnak kell teljesítenie aláírásával.

Megbízás ügyvédi
A megbízás lényege a megbízott kötelezettségvállalása a megbízó által rábízott ügy ellátására, amelynek keretében gondos eljárásra köteles. A bizalmi jelleget támasztja alá, hogy a gyakorlatban a megbízó és a megbízott között gyakran olyan feladat elvégzése érdekében létesül jogviszony, ahol a szakszerűség mellett az emberi kapcsolatoknak is jelentősége van (pl. ügyvédi megbízás).

Meghívó taggyűlés
A Kft legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. Az összehívásra az ügyvezető jogosult, a meghívóban szerepeltetni kell a helyszínt, az időpontot és a napirendet. A régi GT kötelezően előírta, hogy a meghívót a taggyűlés előtt min. 15 nappal ki kell küldeni. Az új törvény enyhít ezen a szigoron és lehetővé teszi, hogy a tagok a társasági szerződésben ettől eltérhessenek. Lehetőségük van arra, hogy akár 3 napon belülre, vagy akár 30 napon belülre hívják össze a taggyűlést.

Társasági szerződés
A gazdasági társaságok tagjaik egybehangzó akaratnyilatkozatával jönnek létre. Ennek az egybehangzó akaratnyilatkozatnak a megjelenése a létesítő okirat. A Kft, Bt esetében ezt társasági szerződésnek nevezzük.

Meghatalmazás
Egyoldalú jogügylet, csak írásos formában és visszavonásig érvényes. A meghatalmazást a meghatalmazotthoz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal lehet létesíteni.

Jegyzőkönyv balesetről
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetõleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú, közérdekû munka vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Az eseményről baleseti jegyzőkönyv készül. A társadalombiztosítási baleseti ellátórendszer az üzemi baleseti sérültnek, és a foglalkozási megbetegedésben szenvedõnek fokozott gondoskodást nyújt.

Jegyzőkönyv érintésvédelmi oktatásról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény alapján a dolgozókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival oktatás keretein belül. Ezen oktatási alkalmakról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Jegyzőkönyv oktatásról
A cég által saját dolgozók továbbképzésére felhasznált szakképzési hozzájárulás esetében jegyzőkönyvet kell készíteni a továbbképzésekről, melyben szerepeltetni kell az oktatás időpontját, helyét, az oktató nevét. A résztvevők nevét jelenléti íven kell felsorolni, amit aláírásukkal igazolnak.

Bírósági idézés
A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetőleg azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.

(2) Az idézés és az értesítés rendszerint írásban vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetőleg értesítésnek tartalmaznia kell
a) a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
b) az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
c) az idézés, illetőleg az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény várható időtartamát, órákban,
d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést,
e) a vádirat benyújtása után a vádlott nevét és az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölését.

Fizetési meghagyás
Amennyiben valaki pénzzel vagy ingó dologgal tarto­zik, a követelés behajtásának legegyszerűbb módja a fizetési meghagyásos eljárás. Egy formanyomtatvány kitöltésével a jogosult a bíróság közvetítésével fordulhat a kötelezett ellen. A pénz fizetésére irányu­ló olyan követelés, amelynek összege a 200.000 forintot nem haladja meg, kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető. A megfelelően kitöltött nyomtatványt az illetékes bíróságnál kell benyújtani, amely a fizetési meg­hagyást 30 napon belül megküldi a kötelezettnek. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított 15 – váltón alapuló követelés esetében 3 – napon belül a bíróságnál írásban ellentmondással élhet, ekkor az eljárás polgári perré alakul át. Amennyiben a kötelezett kellő időben nem élt ellentmondással, akkor a fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mintha jogerős ítélet született volna a nyomtatványon feltüntetett összeg megfizetéséről.

Bankszámla szerződés
A bankszámlaszerződés olyan pénzkezelési szerződés, amelynek elsődleges funkciója a pénzforgalom lebonyolítása. A szerződés alanyai egyrészt a hitelintézet, másrészt pedig a vele szerződést kötő gazdálkodó szervezet, illetve más jogi vagy természetes személy. A szerződés alapján a hitelintézet kötelessége, hogy a számlán lévő pénzt kezelje és nyilvántartsa; a számlatulajdonost a számla egyenlegéről értesítse és a számla terhére adott megbízásokat teljesítse, jogosult ugyanakkor arra, hogy a számlán lévő összeget használja, hasznosítsa. Az így keletkező kamattal/haszonnal szabadon rendelkezik, azzal a szerződés megszűnésekor sem köteles elszámolni. A bankot emellett jutalékra, valamint a költségeinek a megtérítésére is igényt tarthat.
A belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kötelesek pénzforgalmi bankszámlaszerződést kötni, mivel pénzeszközeiket (a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével) bankszámlán kell tartaniuk, pénzforgalmukat pedig bankszámlán kell lebonyolítaniuk.

Elektronikus bankszámla szerződés
Az elektronikus bankszámlaszerződés olyan pénzkezelési szerződés, amelynek elsődleges funkciója a pénzforgalom elektronikus/internete-alapú lebonyolítása. A szerződés alanyai egyrészt a hitelintézet, másrészt pedig a vele szerződést kötő gazdálkodó szervezet, illetve más jogi vagy természetes személy. Az elektronikus számlavezetés olyan e-pénzforgalmi rendszer, amey böngésző segítségével a bank internetes honlapján, elektronikus kapcsolat útján lehetővé teszi a számlatulajdonos és a bank között az Elektronikus Pénzforgalmi Megbízás, valamint a bank által a bankszámlára vonatkozó egyéb információs szolgáltatások teljesítését, elektronikus adatátvitellel.

Vagyonbiztosítási szerződés
Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést, a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (BIZTOSÍTOTT), illetve aki a szerződést ilyen személy javára köti (SZERZŐDŐ). Az esetek többségében a szerződő (az a személy, aki a biztosítási díjat fizeti) azonos a biztosítottal (az a személy, aki a biztosítási szerződés szolgáltatásaira jogosult).
Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés alapján biztosított ill. szerződő lehet a kötvényben név szerint feltüntetett:

• természetes vagy jogi személy,
• a gazdálkodó jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége,
• egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező, de cégjegyzékben vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet.

Casco-biztosítási szerződés
A casco-biztosítási szerződést az önhibából a saját járműben keletkezett károk megtérítésére kötik. Hitelre/lízingre történő autóvásárlás esetén a kötelezővé teheti a hitelező/lízingbe adó a casco megkötését.

Kötelező-biztosítási szerződés
A gépjármű üzemeltetése során másnak okozott károk közül azokat téríti meg, amelyekért a gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) felelős. A károsult védelme érdekében csak olyan járművel szabad közlekedni, amely érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
A szerződést a jármű tulajdonosa, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója köteles megkötni.
A szerződést a jármű megvásárlásával egyidejűleg, vagy az előtt kell megkötni.

Számviteli politika
A vállalkozó által a könyvvezetés, a beszámoló készítése és bemutatása során alkalmazott specifikus elveket, alapokat, konvenciókat, szabályokat és gyakorlatot jelenti. A számviteli politika elkészítéséért és írásba foglalásáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.

Munkavédelmi szabályzat
A szabályzatban rögzítésre kerülnek a munkavédelmi szaktevékenység feladatai, illetve a vállalkozás egységes és átfogó megelőzési stratégiája. Természetesen a szabályzat az adott vállalkozásra, annak tevékenységi körére meghatározottan készül, így az egyes tevékenységeket, témaköröket átfogóan részletezni és elemzni kell.
Ezen túlmenően biztosítani kell a szükséges mellékleteket ( egyéni védőeszköz nyilvántartás, munkabaleseti nyilvántartás, orvosi alkalmassági vizsgálat nyilvántartás, nem veszélyes gépek ellenőrzési rendje, stb. )

Pénzkezelési szabályzat
Ebben a szabályzatban kell leírni, hogy hány pénztárral rendelkezik az adott szervezet. Általánosan meg kell fogalmazni, hogy a szervezet pénzszükségletét honnan és mivel biztosítja. A nonprofit szférára jellemzõen taglalni kell, hogy a bankszámlákat elkülönítik-e a vállalkozási és a cél szerinti tevékenység között. Alapvetõ fontosságú, hogy a szabályozás kialakítói le is írják, kik rendelkeznek utalványozási joggal és milyen összeghatárig. Szükséges utalni arra is a szabályzatban, hogy a bankszámláról kinek az aláírásával lehetséges a pénzfelvétel.
Nemcsak a pénzkezelési szabályzatban, hanem kettõs könyvvitel esetén a számlarendben is szükséges rögzíteni, hogy a pénzadományokról analitikus nyilvántartást vezetnek-e. Arról is szükséges szólni, hogy a pályázati úton kezelt összegeknek vannak-e speciális nyilvántartási szabályai.

Értékelési szabályzat
Tárgyi és pénzeszközök értékelése/értékvesztési leírása során követendő eljárások illetve előírások rögzítése az Szervezeti és Működési Szabályzatban.

Tűzvédelmi szabályzat
Tűzvédelmi Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni. A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni.
Példa a tűzvédelmi szabályzatra.
A Szabályzatnak tartalmaznia kell:

• a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;
• a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat;
• a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;
• a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;
• az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását;
• a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket;
• a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;

Projektkezelés
A strukturált projekttervezés és projektkezelés célja, hogy projektjeink illeszkedjenek a szervezet missziójához és mûködéséhez, céljainkat az erõforrások leghatékonyabb felhasználásával érjük el. Ennek érdekében a következõ feladatokat kell elvégeznünk:

• a célcsoport meghatározása
• az igények felmérése
• mérhetõ eredmények és minõségi kritériumok felállítása
• kockázati tényezõk meghatározása és kiküszöbölése
• tervezés (célmeghatározás és ütemterv)
• a résztvevõk kijelölése
• a költségvetés elkészítése
• az adományszervezés módjának meghatározása
• tájékoztatás, sajtómunka és értékelés

Hitelszerződés
A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése kamat fejében. A hitel a hitelszerződés alapján rendelkezésre álló hitelkeret, a kölcsön pedig a konkrét folyósítást jelenti. ) Az ügyfél részére lehetővé kell tenni, hogy a szerződés aláírása előtt megismerhesse és tanulmányozhassa a folyósítandó hitelszerződés mintáját, az esetleges kölcsönbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját, a prolongáció várható költségét, a késedelmi kamat mértékét, a teljes futamidőre felszámított kamatot, az éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hitel felvételével összefüggő valamennyi költséget, a hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket, valamint a hitelszerződés felmondásának feltételeit.

Közjegyzői okirat
A közjegyzők hatáskörébe tartozik, hogy jogügyleteket, jognyilatkozatokat és tényeket közhitelű okiratban rögzítsen. A közjegyzői okirat végrehajthatósága fontos eszköz a jogviták elkerülése vagy rendezése során. A hitelező is lényegesen rövidebb és egyszerűbb eljárást követően juthat hozzá a követeléséhez.
A közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat (ez elektronikus úton is elkészíthető), ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány is közokiratnak minősül.

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége:
meggyőződni a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról;

• tájékoztatni a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről;
• világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait;
• felolvasni a közjegyzői okiratot a fél előtt;
• meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette, a felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg.

Tagi kölcsönszerződés
A tag a gazdasági társaságnak az alapszabály és a közgyűlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta. A kölcsönszerződés megkötésekor egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege - szövetkezeti hitelintézet kivételével - nem haladhatja meg a GT saját tőkéjének az ötszörösét.
A kölcsön mértékét, lejáratát, nyújtásának, visszafizetésének, felmondásának rendjét és a kamat mértékét az alapszabályban, az ott nem rendezett részletekre vonatkozóan a tag és a szövetkezet közötti megállapodásban kell rendezni. A megállapodást írásba kell foglalni.

Kölcsönszerződés (kapott)
A legelterjedtebb forma a kölcsönszerződés a beszerzések finanszírozásának, tehát amikor a finanszírozó cég a beszerző vállalkozásnak meghitelezi a vételárat és a beszerzés költségeit, és az ily módon kapott pénzkölcsönből megvásárolja az eszközt a beszállítótól, majd a szerződéses futamidő alatt a kölcsön feltételei szerint a finanszírozónak visszatörleszti a kölcsönt, annak kamatait és egyéb járulékait. A másik két finanszírozási forma, amely szintén igen gyakori, a pénzügyi lízing és az operatív lízing (tartós bérlet). Annak ellenére, hogy mindkettőt lízingnek nevezi a gyakorlat, a pénzügyi lízing a finanszírozás gyakorlata, adójogi és számviteli megítélése alapján közelebb áll a hitelezéshez, míg az operatív lízing a bérleti szerződés egy speciális változata. A beszállítóval való szerződéskötés (esetleg előszerződés-kötés) megelőzheti, de követheti is a kölcsönszerződés létrejöttét, attól függően, hogy hogyan hangolható össze a beszerzési és finanszírozási ügylet. Kölcsönszerződés módosítása...

Folyószámla kivonat
A folyószámla kivonat célja, hogy az adózók a folyószámlájukra könyvelt tételeket folyamatosan figyelemmel kísérhessék, illetőleg saját nyilvántartásaikkal egyeztethessék.

Pénztárfüzet
A pénztárfüzet nyilvántartása az alábbi adatokat kell tartalmazza: sorszám, dátum, a pénzmozgás indoka, bevétel, kiadás, egyenleg. Szigorú számadású nyomtatvány.

Bejövő számla
A számla adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: (Áfa tv. 13.§ 16.pont)

• a számla sorszáma
• a számla kibocsátásának kelte,
• a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
• a vevő neve, címe, a 29/A § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40.§ alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma,
• Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma
• a teljesítés időpontja,
• a termék, szolgáltatás megnevezése, valamint besorolási száma,
• a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége, amennyiben ez természetes mértékegységben kifejezhető,
• a termék, szolgáltatás adó nélkül számított egységára, amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető
• termék, szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke összesen,
• a felszámított adó százalékos mértéke,
• az áthárított adó összege összesen,
• a számla végösszege,
• a fizetés módja és határideje,
• új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
• amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő vagy az adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe, adószáma,
• amennyiben a hatályos Áfa tv. rendelkezései szerint a különbözet szerinti adózási módot választotta, az erre történő hivatkozás.

Kimenő számla
Az ÁFA rendelet értelmében valamennyi értékesítésről és szolgáltatás nyújtásról számlát kell kiállítani. A számla lehet: készpénzes vagy átutalásos - gépi, ill. szla garnitúra.
A számla tartalmát, a felhasználható nyomtatványt rendelet szabályozza.
Minden működési és vállalkozás jellegű gazdasági tevékenységgel kapcsolatban számlát kell kiállítani, amely tartalmazza az alábbi adatokat:

• – A számla sorszáma,
• – a számlakibocsátó neve, címe, adóigazgatási szám,
• – A számla kibocsátásának kelte,
• – A vevő neve és címe
• – A szolgáltatás megnevezése, egyéb hivatkozás (pl. szerződés száma)
• – KSH szerinti besorolás száma
• – A szolgáltatás teljesítésnek a napja
• – A szolgáltatás (termék) mennyiségi egysége és mennyiség
• – A szolgáltatás (termék) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és össze-sen
• – A felszámított adó százaléka, mértéke
• – Az áthárított adó összege tételenként és összesen
• – A szolgáltatás (termék) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és ösz-szesen
• – A számla végösszege.

Bevételi pénztárbizonylat
A pénztárba készpénzt csak a pénzkezelési szabályzatban meghatározott, szabályszerűen kiállított bevételi pénztárbizonylat alapján vételezhetnek be.
A bizonylattömbök szigorú számadás alá vont nyomtatványok, amelyekről olyan nyilvántartást kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen, hogy kinél, milyen sorszámú bizonylattömbök vannak használatban, és azokkal mikor számoltak el.
A bevételi pénztárbizonylatot három példányban kell kiállítani.
Az eredeti példányt a pénztárjelentéshez vagy a számlához kell csatolni, a második példányt elismervényként a befizetőnek át kell adni, a harmadik példányt a tömbben kell hagyni.
A bevételi pénztárbizonylatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a bevétel kelte,

• a sorszámot és bizonylatszámot,
• a befizetett összeget számmal és betűvel,
• a befizetés jogcímét,
• a befizető nevét,
• a számfejtő aláírását, ha van a cégnél ilyen státusz
• az összeg átvételét igazoló pénztárosi aláírást,
• a pénztár közelebbi megjelölését, telephelyét (ha több pénztár létezik)

Kiadási pénztárbizonylat
A pénztári kiadási bizonylatot két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt a pénztárjelentéshez vagy a számlához kell csatolni, míg a másolati példány a tömbben marad.
A kiadási pénztárbizonylatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a kifizetés kelte,
• a sorszámot és bizonylatszámot,
• a kedvezményezett nevét,
• meghatalmazott részére történő kifizetés esetén a meghatalmazott neve,
• a kifizetendő összeget számmal és betűvel,
• a kifizetés jogcímének rövid megjelölését,
• a kiállító aláírását,
• az utalványozó aláírását,
• a felvevő aláírását és személyi azonosító adatát,
• a pénztár közelebbi megjelölését.

Bankszámlakivonat
A Bank a megbízások teljesítéséről bankszámlakivonattal vagy más erre alkalmas módon értesíti Ügyfeleit. A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a hitelintézet a számlatulajdonost a pénzforgalomról szóló jegybanki rendelkezésben meghatározott tartalommal és gyakorisággal kiállított bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A bankszámlakivonat a számlatulajdonossal kötött megállapodástól függően elektronikus úton is továbbítható.

Átutalási megbízás
A számlatulajdonos megbízza a bankszámláját vezető bankot, hogy emelje le a bankszámlájáról a meghatározott összeget és írja jóvá a jogosult bankszámláján.

Befizetési bizonylat
Adott banknál vezettet számlára történő készpézbefizetést dokumentáló bizonylat.

Kiviteli bizonylat
Adott banknál vezettet számlára történő készpézkivételt dokumentáló bizonylat.

Értékcsökkenési elszámolás
Vegyes bizonylatok körébe tartozó dokumentum, az értékcsökkenési leírás részlezetésére és elszámolására szolgál.

Kompenzáció
A beszámítás, vagyis kompenzáció során a követelések és kötelezettségek összevezetésre kerülnek, de csak abban az esetben, ha a követelés és kötelezettség azonos szervezettel, személlyel (adóssal-hitelezővel) szemben áll fenn.

Selejt jegyzőkönyv
Az eszközöket akkor helyes selejtezni, ha

azokat a szabályos módon feleslegesnek nyilvánították, de az értékesítési kísérlet nem jár eredménnyel

Az összeállított jegyzék alapján a Bizottság, miután megszemlélte a selejtezendõ eszközöket, elkészíti a selejtezési jegyzõkönyvet, majd aláírásával az abban lévõ adatok tartalmi, számszaki és számviteli helyességét.
A selejtezési jegyzõkönyveket külön kell elkészíteni, eszközfajtánként.
Az eszközök és a készletek jellegébõl, a nyilvántartás különbségébõl fakadóan megkülönböztetjük a tárgyi eszközök és a készletek selejtezési jegyzõkönyvét.
Tárgyi eszközök selejtezési jegyzõkönyve:
A jegyzõkönyv a selejtezéssel kapcsolatos tárgyi eszköz állományváltozás bizonylata is, amely:a közös tulajdon védelmének biztosítása érdekében az ellenõrzéshez és a selejtezés könyvviteli elszámolásához szükséges adatok feljegyzésére is alkalmas.

Eredménykimutatás: a számviteli törvény szerint
A vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint eredményét mutatja eredménykategóriák szerint. Bemutatja még, hogy a vállalkozásnál keletkező eredményt mennyi társaságiadó terheli, illetveaz adózott eredményből az osztalékfizetés után mennyi marad, vagyis a mérleg szerinti eredmény összegét.

Főkönyvi kivonat
A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy időpontban történő összesítése.

Ellenőrzés: ÖsszTF = ÖsszKF és ÖsszTE = ÖsszKE.

Megjegyzések:

A főkönyvi kivonat a számlák zárása előtt készül (hogy az esetleges hibák még javíthatók legyenek), tehát a zárómérleg számlát nem tartalmazhatja

A forgalom a nyitó egyenleget is magába foglalja.

Kiegészítőmelléklet
A lényegesség elve alapján készül. A vállalkozásokról alkotott megbízható és valós kép kialakítását nagymértékben elősegíti a folyamatok hátterének egyfajta magyarázatával. (pl. számszerű adatok és azok magyarázata, az esetlegesen feltárt jelentős összegű hibák hatásának kifejtése, cash-flow kimutatás…)

Mérleg
Eszközök és Források állományát mutatja, adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben.

• Statikus vagyoni helyzetet kifejező dokumentum (mérleg fordulónapjára vonatkozik)
• Két megközelítésben mutatja be: vagyontárgyak rendeltetése illetve a vagyon eredete alapján

Üzembehelyezési okmány
Az üzembe helyezés tulajdonképpen a beszerzésre került tárgyi eszköz rendeltetésszerû használatbavételét jelenti. Az üzembe helyezés irata emiatt lehet üzembe helyezési okmány, üzembe helyezési jegyzõkönyv. Egyszerûbb esetekben alkalmassá tehetõ erre a szolgáltató számlája is, feltétele ennek az, hogy az adott számlán az üzembe helyezéshez kapcsolódó döntések feltüntethetõk legyenek.

• az üzembe helyezés idõpontját, az üzembe helyezés mûszaki, hatósági feltételei teljesülésének felsorolását, mellékletként a feltételek teljesülését igazoló engedélyeket, egyéb iratokat,
• azt, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó minden tételt a valóságnak megfelelõen figyelembe vettek-e, a még nem bizonylatolt, nem számlázott tételeket kalkulált összegben vették e számításba, a több eszközt érintõ tételeket, mint a szállítási és rakodási költséget, a bizományi díjat, a vámterhet, a fizetett és kapott kamatot, az árfolyam különbözetet az egyes eszközök között az értékelési szabályzatban leírtak szerint konkrétan hogyan osztották fel,
• ki kell térni arra, hogy a beszerzés, a beruházás során hány darab önálló feladat, funkció ellátására képes tárgyi eszközt szereztek be, azoknak külön-külön hogyan határozták meg a bekerülési értékét,
• a számvitel politikai döntéshez kapcsolódóan rögzíteni kell, hogy az adott tárgyi eszközöknél milyen módszert alkalmaznak a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásánál,
• fontos annak a rögzítése is, hogy lehet-e választani, (ha a Számviteli törvény ezt lehetõvé teszi,) az egyösszegû költségkénti elszámolást,
• mennyi az adott eszköz hasznos élettartama, (melyet évben kell meghatározni)

Szoftver licensz
A törvény szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona. A számítógépes programokat szerzői jogi törvény védi, amely kimondja, hogy az ilyen művek engedély nélküli másolása törvénybe ütköző cselekedet.
Szoftver licensz szerződés:
Egy adott szoftver esetében a licensz szerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit. A szoftverhez adott licensz szerződésre külön utalás történik a szoftver dokumentációjában, vagy a program indításakor megjelenő képernyőn is. A szoftver ára tartalmazza a szoftver licenszét, és megfizetése kötelezi a vevőt, hogy a szoftvert kizárólag a licensz szerződésben leírt feltételek szerint használja.

Adás-vételi szerződés (ingatlan)
Az ingatlan adásvételi szerződés írásban érvényes. Az adásvételi szerződés lényeges tartalma a dolog tulajdonjogának vételár fejében való átruházása. Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességének elengedhetetlen tartalmi kelléke, hogy az írásbeli szerződés tartalmazza:

-a felek megjelölését : A szerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét ill. leánykori nevét, édesanyjuk leánykori nevét, a felek születési évét, lakcímét, személyi azonosítóját,
-a vétel tárgyának megjelölését: azaz az ingatlan megjelölését, melyet cím és helyrajzi szám szerint kell megtenni.
-a vételár megjelölését ;
-annak kifejezését, hogy adásvétel történt , azaz annak kifejezése, hogy a felek szerződési akarata ingatlan tulajdonjogának vételár ellenében történő átruházására irányult. Adás-vételi módosítása...

Tulajdoni lap
Földhivatal által nyilvántartott, kiadott tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan - nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait.

Üzembehelyezési okmany (gép)
Az üzembehelyezés dokumentuma lehet üzembehelyezési okmány (jegyzőkönyv), egyszerűbb esetben a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapja is.
A dokumentumnak tartalmaznia kell az üzembehelyezés időpontját, az üzembehelyezés műszaki, hatósági feltételei teljesülésének felsorolását, mellékletként a feltételek teljesülését igazoló engedélyeket, egyéb iratokat. Tartalmaznia kell továbbá, hogy a tárgyi eszköz(ök), a beruházás bekerülési értékébe tartozó minden tételt a valóságnak megfelelően figyelembe vettek, a még nem bizonylatolt, nem számlázott tételeket kalkulált összegben vették számításba, a több eszközt érintő tételeket (szállítási és rakodási költség, bizományi díj, vámteher, fizetett és kapott kamat, árfolyam-különbözet, stb.) az egyes eszközök között az értékelési szabályzatban leírtak szerint — konkrétan hogyan — osztották fel;

a beruházás során hány db — önálló feladat, funkció ellátására képes — tárgyi eszközt szereztek be, azoknak külön-külön hogyan határozták meg a bekerülési értéküket, az elhatárolásnál milyen módszert alkalmaztak

• a számvitel-politikai döntéshez kapcsolódóan az adott tárgyi eszköz(ök)nél milyen módszert alkalmaznak — eszközönként — a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásánál;
• egyösszegű költségkénti elszámolást
• mennyi a hasznos élettartam (hány év, hónap, nap),
• a hasznos élettartam végén a maradványérték valószínűsíthetően jelentős (és akkor mennyi), vagy valószínűsíthetően nem jelentős (és ezért nulla),
• milyen körülményeket (fizikai, környezeti, műszaki, erkölcsi avulás, egyéb) vettek figyelembe az előbbiek meghatározása során,
• milyen módszert alkalmaznak az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során (lineáris, teljesítményarányos, abszolút összegű stb.), és így mennyi az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összege

Adás-vételi szerződés (gépkocsi)
Az Eladó (a jármű tulajdonosa) köteles a jármű tulajdonában bekövetkezett változást 15 napon belül a forgalmi engedély bejelentő lapjának csatolásával az illetékes rendőrhatóságnak bejelenteni.
A Vevő (a jármű új tulajdonosa) köteles a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe bejegyzett adatokra vonatkozó változást az e célra rendszeresített nyomtatványon, 15 napon belül az illetékes rendőrhatóságnak bejelenteni.
A szerződés egyéb feltételeiben az alábbiakat célszerű rögzíteni:

• Eladó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a jármű tulajdonosa és a jármű per-, teher- és igénymentes, ellenkező esetben a tényeket;
• Vevő a járművet megtekintett, kipróbált állapotban veszi meg, ellenkező esetben a tényeket;
• A járműnek Eladó által ismert hibája nincs, ellenkező esetben a jármű hibáit, sérüléseit;
• A vételár kiegyenlítésének (fizetésének) időpontját, módját (egyösszegű fizetést vagy részletfizetést, az utóbbi esetben annak feltételeit);
• A járműnek Vevő részére történő átadás (birtokba adása) időpontját;
• A járművel együtt átadásra kerülő iratok felsorolását;
• Eladó fentieken kívüli tájékoztatását Vevő részére.

Menetlevél
olyan okmány, amely minimum tartalmazza a felsorolt adatokat:

• a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás),
• az üzemben tartóra, gépjárművezetőre (üzemben tartó vagy tulajdonos neve, telephelye, gépjárművezető neve), és
• a rakományra (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása) és a rakománnyal megtett kilométer-teljesítményre vonatkozó adatokat tartalmazza.

Adatbejelentő lap
Az adatbejelentő lap kitöltésével, cégszerű aláírásával és az adóhatósághoz történő eljuttatásával (közvetlenül vagy postai úton) tesz eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. § (1) bekezdésében és a 17. § (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének. Az adatokat a cégbírósághoz történő bejelentkezést követő 15 napon belül kell bejelentenie.
A cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok részére kötelezően benyújtandó az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz – 2 példányban.

Meghatalmazás (APEH)
A magánszemélyt az adóhatóság elôtt – ha nem kíván személyesen eljárni – törvényes képviselôje, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértô, adótanácsadó, könyvelô, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, továbbá közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemély helyett az adóhatóság elôtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is eljárhat
Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság elôtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezô személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértô, adótanácsadó, könyvelô, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja képviselheti. A nem magánszemély adózókra vonatkozó törvények – pl. Gt. vagy a szövetkezeti törvény – a gazdálkodó szervek tekintetében eltérôen határozzák meg a képviseleti jogot, illetôleg annak delegálási lehetôségét, ezért az Art. az adóhatóság elôtti eljárásban egységesen lehetôvé teszi a tag, illetve alkalmazott meghatalmazását és eljárását. A kiemelt szaktudással rendelkezô személyek köre ugyanaz, mint a magánszemélyeknél, kiegészülve a jogtanácsossal.
A jogi személyek, egyéb szervezetek esetében nincs korlátozás az állandó meghatalmazás tekintetében, a felsorolt személyek közül bárki kaphat állandó jellegű megbízást, meghatalmazást.
Meghatalmazás-minta magánszemély részére
Meghatalmazás-minta (állandó/eseti) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság részére

ÁFA bevallás
Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak - fõ szabály szerint - negyedévenként kell adóbevallást benyújtania.
Havonként kell adóbevallást benyújtania az adózónak - a 2003-ban hatályos szabályokhoz hasonlóan, ha a tárgyévet megelõzõ évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak idõarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív elõjelû és az 1 millió forintot elérte.
Évente annak az adózónak kell adóbevallást benyújtania, akinek a tárgyévet megelõzõ évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak idõarányosan éves szintre átszámított - összege elõjelétõl függetlenül nem haladta meg a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.
Az éves bevallásról akkor köteles áttérni az adózó negyedéves bevallásra, ha a tárgyévben az év elejétõl - elõjel helyesen - összesített fizetendõ és levonható elõzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg.

ÁFA analitika
Számlázóprogramokban ÁFA analitika biztosítja a belsõ ÁFA elszámolás bizonylatainak felvitelét, valamint az ÁFA bevalláshoz szükséges kimutatások elkészítését.
Bizonylatok rögzítése
A funkció a belsõ számlák felvitelét teszi lehetõvé mind a fizetendõ, mind a visszaigénylendõ ÁFA elszámolásához. Megjelenésében analóg a vevõ, ill. szállítószámlák rögzítésével.
ÁFA analitika kimutatása
A program generálja a tételes és összesítõ ÁFA kimutatások listáit, valamint ellenõrzi az adóalap és ÁFA összegeket az adókulcsoknak megfelelõen.
Általános lekérdezés
A pénzügyi bizonylatok ÁFA szempontú, felhasználó által definiálható lekérdezései, listái készíthetõk el a funkció alkalmazásával.
60 napon túli bevallás
Pénzforgalmi könyvelést vezetõknél a 60 napon túli kintlévõségek bevallásba helyezése. (Pénzforgalmi könyvelés esetében, a teljesítés dátumától számított 60 nap után akkor is be kell vallani és fizetni az ÁFÁ-t, ha a követelés még nem folyt be.)

Adó-folyószámla
Az adófolyószámla az adóalany kötelezettségeinek, jogosultágainak és ezen kötelezettségek (jogosultságok) alapján teljesített befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgáló kimutatás. Az adófolyószámla az adatokat mindig forintban tartalmazza, vezetése azonosítók segítségével történik. Ezen azonosítók segítségével lehet az adófolyószámlát megnyitni, vezetni, a könyvelt adatokat beazonosítani. A kötelezettségek, valamint a befizetések és a kiutalások az adószámlán, adónként, költségvetési támogatásonként kerülnek feldolgozásra.

Adó bejelentőlap
A helyi adók vonatkozásában a vállalkozásnak be kell jelentkeznie minden olyan önkormányzathoz, melynek illetékességi területén adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Adó folyószámla (önkormányzat)
Az adóhatóság (jelen esetben az önkormányzat) az adózó bevallásairól, befizetéseiről és minden, az adóhatósággal szemben fennálló követeléséről, kötelezettségről folyószámla könyvelést vezet. Az adófolyószámla tárgyévi alakulásáról évente egyszer az adózót úgynevezett folyószámla kivonat megküldésével értesíti. A folyószámla-kivonat tartalmazza a lekönyvelt bevallásokat és befizetéseket, illetve kiutalási igényeket és kiutalásokat adónemenkénti részletezésben. Ekkor történik a tárgyévi befizetések alapján a késedelmi pótlék kiszámítása és fizetési kötelezettségként való előírása.

Iparűzési adó bevallás
Az önkormányzatnak fizetendő helyi adó fajta. Az iparűzési adót a társasági adóval egyidőben, a tárgyévet követő május 31-i határidővel kell bevallani. Ha kezdő vállalkozásról van szó, először ekkor kell csak adót fizetni. A már működő vállalkozások a bevallott végleges adó és a befizetett előlegek, valamint a feltöltés különbözetét fizetik be, vagy igényelhetik vissza.
Kit terhel?
Azokat a vállalkozói tevékenységet folytató,egyéni vállalkozókat, társas vállalkozásokat, akik az önkormányzat területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkeznek

Adóalapja
A vállalkozás által elért áfa nélküli, nettó árbevétel (az Ön vállalkozása által kiállított számlák nettó árbevétele) csökkentve az

• Eladott áruk beszerzési értékével (azoknak az áruknak az értéke, melyeket az Ön vállalkozása változatlan formában tovább értékesít)
• Közvetített szolgáltatások értékével (olyan szolgáltatások, melyeket az Ön vállalkozása helyett más vállalkozás végzett el, és arról az Ön vállalkozása számlát kapott)
• Anyag költség (a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült alapanyag, segédanyag, nyomtató, irodaszer, tisztítószer, víz, villany, cégautó üzemanyag költsége stb.) értékével.
• Az iparűzési adó csökkentésére sajnos sok lehetőség nincs. Ha ügyfeleink tanácsot kérnek, hogy saját nevükre, vagy cégüknek vásároljanak személygépkocsit, azt szoktam tanácsolni, hogy érdemes számítást végezni, mivel a céges autó üzemanyag, olaj, egyéb anyag költsége az iparűzési adóalapját csökkenti. Evvel szemben, ha útnyilvántartás alapján fizet ki a cég üzemanyag költségtérítést magánszemélynek, az ezt az adót nem csökkenti.

Az önkormányzatok saját hatáskörben határozhatják meg, hogy milyen mértékben szabják ki az adót, de legfeljebb - az előbbi pont alapján kiszámolt - adóalap 2 % -a lehet. A legtöbb önkormányzatnál a legmagasabb mértéket határozzák meg. Ugyanakkor létezik - bár sajnos nem sok - olyan település, ahol meghatározott árbevétel alatt nem kell helyi iparűzési adót fizetni.

Részletfizetési kérelem
A részletfizetési módozatok közül az ügyfél szabadon választhat, azonban a vámhatóság dönti el, hogy engedélyezi-e a kért eljárást.

• A hagyományos értelemben vett halasztott fizetést, amikor minden egyes összeg vonatkozásában külön-külön, a könyvelésbe való nyilvántartásba vételt követő naptól számított 30 napra kerül megállapításra a fizetési határidő
• Összevont fizetési lehetőséget biztosít az ügyfél számára az egy hét, vagy egy hónap alatt könyvelésbe vett valamennyi összeg vonatkozásában. Ebben az esetben a fizetési határidő, ha az összevonás egy naptári hét, a naptári hetet követő negyedik hét péntekje, ha az időtartam egy naptári hónap, a naptári hónapot követő hónap 16. napja. A meghatározott időszakon belül közölt valamennyi vámtartozás, jogcímenként (bevételi számlánként) egy összegben fizethető meg.

Üzleti terv
Az üzleti terv (Business Plan) egy dokumentum, amely összefoglalja egy vállalkozás működési és pénzügyi céljait, valamint tartalmazza az ezen célok megvalósításához kapcsolódó részletes terveket.

Árbevételi terv
Termékre vagy piacokra lebontott becsült árbevétel adott időszakra vonatkozóan. A pénzügyi tervezés alappillérre.

Megvalósíthatósági tanulmány
Új üzleti lehetőségek és informatikai tervek megvalósítása előtt érdemes formalizáltan is számba venni a lehetőségeket, azok hatását és kockázati tényezőit. A megvalósíthatósági tanulmány lényege, hogy megalapozott információval szolgáljon a cégvezetés számára az üzleti lehetőség kiaknázhatóságáról és életképességéről. Függetleníteni kell magunkat a vizsgált szervezet korlátozó mechanizmusaitól (kialakult szakmai látásmód, szervezeti kultúra, alárendeltség), így objektív, szakmailag átgondolt véleményt alkothatunk.

Árrés elemzés
Kereskedelmi jellegű tevékenység elemzésének alapja.
→ árrés tömeg, árrés szint, haszonkulcs, árváltozások hatása – átlagárindex (értékindex)

A haszonkulcs nagyságát befolyásoló tényezők
Árrés, árréstömeg, haszonkulcs

• Az összes forgalmazott termék eladási ára ± felárak, engedmények és az összes áru beszerzési árának a különbsége (termékre és termékcsoportra is számolható)
• Árrés tömeg- egy meghatározott időszakra az engedményekkel és felárakkal korrigált nettó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége
• Haszonkulcs: a termék tervezett eladási árának képzésére használt arányszám
• Haszonkulcs nagyságát befolyásolja
• Szezon- szezon eleji és végi haszonkulcs
• Az árucikket jellemző sajátosságok- gyors elavulás, romlandóság
• Kereskedelmi láncban résztvevők száma
• Értékesítés élőmunka ráfordítása
• Kezelési, raktározási költségek
• Forgási sebesség
• Értékesítési volumen
• Üzlet helye, profilja
• Árrés tömeg nagysága függ
• Egyes termék kereskedelmi árrései és a forgalmazott mennyiség
• Eladási árban bekövetkezett változások
• Beszerzési ár változása
• Adott haszonkulcs mellett az eladások volumen változása
• Az eladott termékek haszonkulcsok szerinti összetételének változása
  

3 fő befolyásoló:

• Termék ára
• Forgalom nagysága
• Forgalom haszonkulcsok szerinti összetétele

Költség elemzés
A költségösszetevők (költséghelyek, költségviselők szerinti bontásban) elemzése meghatározott időszakra vonatkozóan. A pénzügyi tervezés/elemzés alappillére.

Információk és elvárások
Minimumképzettség meghatározása, melyre a jelentkezőnek szüksége van az állás betöltéséhez. Például: tapasztalat, gyakorlati idő, végzettség, nyelvtudás

Munkaköri leírás
Tartalma: munkakör neve, osztály, közvetlen felettes, kötelezettségek, munkaköri feladatok, munkakör célja, felelősség, kihívások, igényelt végzettség és gyakorlat, elvárások, kiegészítő információk.

Munkaszerződés
A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.
A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja:

• az irányadó munkarendről,
• a munkabér egyéb elemeiről,
• a bérfizetés napjáról,
• a munkába lépés napjáról,
• a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
• munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

Önéletrajz
Pályázatunk benyújtásakor több írásos anyagot kell eljuttatnunk a munkáltató részére, mint az önéletrajzunkat, az iskolai végzettséggel, továbbképzéssel kapcsolatos anyagokat, munkáltatói véleményeket, referenciákat.

Felmondás
Jogviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.

Továbbképzési terv
Minden ősszel ismétlődő feladat az összvállalati tervezés részeként a következő évi továbbképzési terv összeállítása. A HR terület ilyenkor egyeztetéseket folytat az üzleti és funkcionális vezetőkkel a képzési igényekről, a résztvevői keretlétszámokról, komplexebb képzési programok esetében külső partnerek bevonásával.

Útijelentés
Kiküldetés vagy továbbképzés/konferencia esetén útijelentés készül, amely tartalmazza az esemény határozatait, fontosabb megállapításait, konklúzióit. Az útijelentés melléklete tartalmazza az eseményről készült Emlékeztetőt és más érintett anyagokat.

Bér-nyilvántartólap
Dolgozónként a bruttó bér adatokból a kifizetheto nettó bért, és ezzel összefüggésben a kötelezoen levonandó járulékokat, személyi jövedelemadót nyilvántartó lap.

Bérszámfejtő lap
A bérszámfejtési adatok nyilvántartására szolgáló adatlap: órabér, havi nyugdíj, napi átlagbér, kifizetési jogcímek, levonási jogcímek.

Előleg-nyilvántartólap
A munkabérből előre, előlegként felvett összegek nyilvántartására szolgáló adatlap.

Munkautalvány
Egy munkafolyamat részleteinek feljegyzésére szolgáló adatlap, melyen a munka végzésének időpontját, a felhasznált munkaidőt, felmérési-, javítási-, anyag és kiszállási díjakat kell feltüntetni.

• utasítást ad a munka elvégzésére
• igazolja a ténylegesen elvégzett munkát, és jelöli a ktgviselőt v a ktghelyet
• ezen utalványokat a bérelszámolók dolgozzák fel

Tanulmányi szerződés
A tanulmányi szerzõdés céljaként a munkáltatónál jelentkezõ szakember-szükséglet biztosítását jelöli meg a Munka törvénykönyve. Hozzátehetjük, hogy a tanulmányi szerzõdés másik, a munkavállaló szemszögébõl vett célja a munkavállaló (jövendõ munkavállaló) képzése, továbbképzése is lehet.
A tanulmányi szerzõdés lényege - szerzõdés-jellegébõl eredõen - a munkáltató és a (jelenlegi vagy jövendõ) munkavállaló közötti kölcsönös kötelezettség-vállalás: a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak tanulmányi támogatást nyújt, a munkavállaló pedig elkötelezi magát a munkaszerzõdésbe foglalt tanulmányok (eredményes) folytatására, illetve arra, hogy a képzettség megszerzése után (a szerzõdésben) elõre meghatározott ideig az õt támogató munkáltatóval lép munkaviszonyra vagy tart fenn munkaviszonyt.

Bizonyítvány másolat
Az önéletrajz mellékleteként az érettségi/szakmunkás bizonyítvány másolat • felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél másolata illetve nyelvvizsga bizonyítvány másolata csatolható.

Szabadságos lap
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie, a szabadsága előtti utolsó munkanapon a kivett szabadnapok számát és időpontját nyilvántartó szabadságos lapot a munkavállalónak alá kell írnia.

Átutalási összesítő
Adott hónapban a folyószámláról teljesített átulások részletes adatai tartalmazó összesítő ív.

Bérfelosztó ív
Belső keletkezésű, összesítő bizonylat, amelyet az elsődleges bérszámfejtési bizonylatok (levonási- és bérfizetési jegyzék) feldolgozása során állítanak ki.

Bérfizetési jegyzék

• · a munkabérek kifizetésére szolgáló bizonylat,
• · ma már nem kötelező vezetni

Bérszám fejtés összesítők
A bérszámfejtő lapok (a dolgozó teljes havi keresetét, a levonásokat, a TB juttatásokat, ill. a kifizetendő járandóságokat tartalmazza) havi összesítése.

Bevételi pénztárbizonylat
A bevételi pénztárbizonylatot három példányban kell kiállítani.
Az eredeti példányt a pénztárjelentéshez vagy a számlához kell csatolni, a második példányt elismervényként a befizetőnek át kell adni, a harmadik példányt a tömbben kell hagyni.
A bevételi pénztárbizonylatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a bevétel kelte,
• a sorszámot és bizonylatszámot,
• a befizetett összeget számmal és betűvel,
• a befizetés jogcímét,
• a befizető nevét,
• a számfejtő aláírását, ha van a cégnél ilyen státusz
• az összeg átvételét igazoló pénztárosi aláírást,
• a pénztár közelebbi megjelölését, telephelyét (ha több pénztár létezik)

Jelenléti ív
A munkaügyi jogszabályok is - kötelező érvénnyel - előírják a munkavégzésről vezetett számadás pontos vezetését, amely leggyakrabban manuális módszerrel, az ún. jelenléti ív vezetésével valósul meg.

Levonási jegyzek
Egy dolgozó éves bérének, levonásainak nyilvántartására szolgál.

Bejelentő lap
Vállalkozók, magánszemélyek és foglalkoztatók a 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet alapján a munkavállalóik(önfoglalkoztatók esetében önmaguk) bejelentésére kötelezettek, mely kötelességüknek az OEP honlapján rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével tesznek eleget.

Nyilatkozat
Az OEP-nek beadható nyilatkozatok:

• Nyilatkozat gyermekápolási táppénz folyósításához
• Nyilatkozat üzemi balesetnek nem minősülő baleset körülményeiről

MSZ EN ISO 9001
Olyan egységes iránymutatást jelent, amely a vállalkozás méretétől, tevékenységétől, működésétől függetlenül alkalmazható a gazdasági szektor bármely területén, mind a vállalkozási szférában, mind a közigazgatásban, a kormányzati szervek, non-profit szervezetek működésében egyaránt.
Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó kifogástalan minőségét, folyamatos fejlesztését és a vevői elégedettség növekedését, a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelést.

Minőségügyi eljárások
A minőségügyi eljárásoknak speciális rendje van, amely alapján a minőségbiztosítási rendszer az adott cégen belül működik.
1. szint: előírja a követendő szabványokat és célokat minden vonatkozó ISO paragrafusra
2. szint – általános elvek:Mondd meg, amit teszel! Tedd, amit mondasz! Mutasd meg, hogy megteszed! Mi az? Mire vonatkozik? Mikor vonatkozik? Ki a felelős érte? Miért teszed?
3. szint: Részletezi, hogy milyen módon kell egy adott feladatot megoldani ISO rendszer alapvető feladata a személyre szabott munkaköri leírások elkészítése és frissítése.
4. szint: Minden olyan dokumentum, amely egy adott szervezet ISO rendszere szerint minőségügyi feljegyzésnek minősül.

Dokumentumok és adatok kezelése
A minőségbiztosítási rendszer szerves része a dokumentumok és adatok kezelésének szabályozása. Nagy segítség fejlett belső és külső elektronikus dokumentumkezelési rendszer, így dokumentációnk jelentős részét számítógépen kezelhető. A hozzáférési jogok beállításával biztosíthatjuk, hogy a dokumentumokat csak azok módosíthassák, akik ehhez jogosultsággal rendelkeznek.

Minőségügyi feljegyzések
A termelés/gyártás/szolgáltatás teljesítés során tapasztalt hibák illetve panaszok írásos rögzítése, ezek kezelésének, feldolgozásának rendjét külön szabályzatban rögzítik.

• A partneri panaszokról külön nyilvántartás vezethető. Ennek kezelését a Minőségügyi eljárás (Panaszkezelési szabályzat) tartalmazza.
• A vezetői átvizsgálások tapasztalatairól szükség esetén jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a minőségügyi feljegyzések között kell iktatni.

Minőségügyi kézikönyv
A minőségirányítási rendszer folyamatainak alapja a cég minőségpolitikája, amely illeszkedik a vezetőség által megfogalmazott stratégiai célokhoz. Ezen célok mentén készül el a Minőségügyi Kézikönyv, amely tartalmazza a Minőségpolitikát. A minőségpolitika alapján határozzuk meg a cég szintű minőségcélokat, amelyeket alábontunk osztályokra vagy tevékenységekre vonatkozó minőségcélokra. A konkrét tevékenységek esetében konkrét minőségcélokat határozunk meg.

Árajánlat (bejövő)
A szerződés előkészítését értjük alatta. Az ajánlati tevékenység: egy vagy több meghatározott címzetthez intézett szerződéskötésre irányuló javaslat, akkor minősül ajánlatnak, ha kellőe meghatározott, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak A javaslat akkor minősül kellően meghatározottnak, ha megjelöli az árut és kifejezetten vagy értelemszerűen megállapítja a mennyiséget és árat vagy rendelkezéseket tartalmaz ezek meghatározására. Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez.
Az ajánlat lényegének tekinthető az ajánlati kötöttség. Mégis, a visszavonhatatlan ajánlatot is vissza lehet vonni, ha a visszavonó nyilatkozat hamarabb vagy egy időben érkezik meg a címzetthez.
Az ajánlat lehet szóbanállási (lejárati) határidővel (opcióval), ilyenkor az elfogadásnak a határidőn belül kell megtörténnie.

Megrendelés (kimenő)
Anyag vagy szolgáltatás megrendelésére szolgáló nyomtatvány, mely a megrendelő és a megrendelt áru/szolgáltatás alapadatait tartalmazza.

Vállalkozási szerződés (bejövő)
A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles.

Szállítási szerződés (bejövő)
A szállítási szerződés sajátos kereskedelmi vétel, amelynek funkciója a gazdálkodó szervezetek közötti áruforgalom bonyolítása: a szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.
A szállítási szerződést a felek megköthetik szóban, írásban de akár ráutaló magatartással is létrehozhatják az ügyletet.

Bérletiszerződés (bejövő)
A bérleti szerződés esetében az írásbeliség formai követelmény, és tartalmaznia kell az alábbi adatokat.
a bérleti jogviszony alanyainak pontos megjelölését,

• a bérlet tárgyának meghatározását (cím, hrsz, alapterület stb.),
• a bérleti jogviszony célját, időtartamát,
• a bérleti díj havi vagy évi összegét, fizetési feltételeket,
• a rendeltetésszerű használattal járó jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve korlátozásokat (további bérbeadás, átalakítás stb.) meghatározását,
• közüzemi szolgáltatások vagy egyéb mellékszolgáltatások meghatározását,
• a felmondás szabályozását,
• a bérlet megszűnése utáni jogokat, kötelezettségeket

Szállítólevél (bejövő)
A kiszállítás általános alapja valamilyen áru igény, amely leggyakrabban vevő rendelés vagy telephelyek közötti áttárolási utasítás, esetleg gyártási, kiszerelési igény. Vevőnélaz áruátvétel alapja az áruval érkező szállítólevél, amely szoros kapcsolatban áll a szállítói rendeléssel, így megakadályozható a rendelés nélkül érkező áruk átvétele (egyedi engedélyezés alapján meghatározott jogosultsággal a rendelés nélkül érkező áruk átvétele is megvalósítható). A kiszállításhoz a szállítói szállítólevél szorosan kapcsolódik. Már a szállítólevél rögzítése során lehetőség van az egyes cikkek minőségét meghatározó információk rögzítésére (gyártási, gyári szám, sorozat, szám, lejárati idő stb.), így a tényleges áruátvétel során már csak ellenőrizni és esetleg módosítani kell a szükséges adatokat.

Szerelési munkalap
A szerelési/javítási munka részleteinek feljegyzésére szolgáló adatlap. Ez alapján kerül kiállításra a számla.

Gyártási terv
A működési terv része, tartalmazza a gyártási folyamat főbb paramétereit.

• a vállalkozás fő beszállítói
• a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság)
• milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás
• a gyártási / előállítási folyamat rövid bemutatása
• a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása
• mik a kutatási és fejlesztési folyamatokhoz kötődő költségek és határidők
• milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása
• milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem)
• alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban
• milyen szervízhálózatot működtet a cég
• jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz

Szakvélemény
Vitás minőségügyi panasz esetén külső, független szakértő szakvéleménye kérhető, illetve nagy kockázatú beruházások esetén az előkészítő munkák során érdemesszakvélemény készíttetése.

Szerviz munkalap
A javításra átvett eszközökről "Szerviz munkalap"-ot állítunk ki az esemény dokumentálására
Az "Átvételi elismervény"-en, "Javítási megbízás"-on, "Szerviz munkalap"-on a következő adatokat javasolt rögzíteni
- Megrendelő neve, címe, telefonszáma, kapcsolattartója- Javításra átvett eszköz(öke)t gyáriszámmal
- Hiba leírását (Megrendelő által elmondottak alapján)
- Javításra átvétel időpontját
- Várható elkészülés időpontját, javítás várható költségét

Leltár
A tárgyi eszközök tételes nyilvántartására szolgáló dokumentum. A leltározási idószak alkalmával mérik fel a készleteket, egyeztetik a könyvelt készletváltozással. Ezek egymástól való eltérése a leltárhiány, vagy többlet. Leltárhiánynak minősül az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott, vagy átvett anyagban, áruban, mint leltárkészletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség, mint forgalmazási veszteséget meghaladó hiány.

Kezelési útmutató
A használati és kezelési útmutató - a minőségtanúsítás mellett - a vásárlási tájékoztató része. A használati és kezelési útmutató tartalmazza a termék rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket, a minőségtanúsítás pedig a terméknek a vásárló számára lényeges tulajdonságairól, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőiről, minőségi osztályáról ad tájékoztatást.
A fogyasztóknak - a fogyasztási cikk jellegétől és tulajdonságaitól függően - írásban, magyar nyelven és közérthetően kell megkapniuk a vásárlási tájékoztatót. A kereskedő köteles biztosítani az importált áruhoz csatolt külföldi tájékoztatóval megegyező magyar nyelvű ismertetőt.

Megfelelőségi nyilatkozat
Dokumentum, amelyben a gyártó vagy a forgalmazó írásban nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel az irányelvekben előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak, valamint az irányelv egyéb követelményeinek.
A következő adatokat kell tartalmaznia:

• gyártó neve, címe,

• a termék pontos megnevezése, leírása,

• a figyelembe vett irányelvek felsorolása,

• figyelembe vett szabványok ill., egyéb olyan előírások, amelyeknek való megfelelőségről meggyőződtek,

• ha van EK típusvizsgálati jegyzőkönyv annak a száma, valamint a kibocsátó szervezet neve és címe,

• a gyártó nevében aláíró személy neve és munkaköre.

Piac felmérés
A tervezés során a piac pontos ismerete elengedhetetlen. Az összegyűjtött adatokból és elemzésükből következtetni lehet arra, milyen stratégiát lehet alkalmazni a célok eléréséhez. Milyen információkat kell összegyűjteni a piacról:
Milyen nagy a piac? Hány lehetséges vásárlója van a piacnak? Mi jellemzi azt a piacot, amin működik a vállalat? Milyen vásárlói csoportokat képezhetünk a jellemző tulajdonságaik alapján? Hány százalékát képviselik a vásárlásoknak a különböző vásárlói csoportok? Mik az igényeik? Hogyan használják a terméket vagy szolgáltatást? Hogyan veszik igénybe a terméket vagy szolgáltatást? Hogyan lehet elérni a különböző vásárlói csoportokat? Melyik csoport ár - érzékeny? Milyen tendenciák figyelhetők meg a vásárlásokban?

Vevőlista
A marketingstratégia megalkotásához elengedhetetlen a vevőkörünk pontos ismerete, ezért fontos a vevőlista vezetése, melyen a vevő alapadatain kívül egyéb személyes információkat is gyűjthetünk.

Árpolitika
Magyarország piacgazdaság, így az állam a tisztességtelen versenyről szóló rendelkezések alkalmazásán kívül más eszközökkel nem befolyásolja a cégek árpolitikáját. Az ár csak a hatósági áras termékeknél (villamos energia, gáz) államilag megszabott. Vannak speciális területek (üzemanyag, gyógyszerárak), ahol az állam érvényesíti a maga szempontjait, de a végső árat a szolgáltató szabja meg.

• Milyen árszinten értékesíti a vállalat a termékeket vagy szolgáltatásokat?
• Milyen értékesítési bevételt vár el ezen az árszinten?
• Milyen kedvezményeket biztosít?
• Milyen fizetési kondíciókat alakít ki? stb.

Cégismertető
A cég működésének rövid történetét leíró dokumentum, melyben a fő tevékenységi kör melett a tulajdonosi szerkezetet, illetve kisebb cégeknél a munkatársakat is bemutathatjuk.

Referencialista
Olyan ajánlás, melyet általában korábbi megbízók, ügyfelek adnak a cégek szakmai múltjáról, munkájának minőségéről.

• Olyan személyeket célszerű megjelölni, akikkel napi munkakapcsolatban álltunk az elmúlt évek során (munkáltatók, szakmai vezetők, felettesek), akik ismerték feladatokat, a cégünk teljesítményét, képességeit, mesélhetnek hozzáállásunkról, eredményességünkről. Minimum 3-4 ilyen referenciát soroljunk fel.
• Referenciáink között feltétlenül kerüljük a rokonok, velünk egykorú barátok megemlítését, ne írjuk le orvosunkat, gyógyszerészünket és bárkit, aki esetleg negatív dolgokat mondana rólunk.
• Igyekezzünk minél többféle munkát referenciaként megjelölni. Sokan élnek abban a hitben, hogy feltétlenül csak a legutóbbi év jöhet számításba, holott a legjobb „portfolió” a korábbi kis-, közepes és nagyvolumenű munkákból áll, nagyobb időintervallumot felölelve. Ezt nem mindig egyszerű megszervezni, de a valóság az, hogy a régebbi projekteken tapasztaltak legalább annyit nyomnak a latba, mint a legfissebek.

Reklám ajándék
Promociós célú ajándékok, melyek lehetnek olcsó szóróajándékok (pl. Mérőszalag, öngyújtó, tollklipsz, világító kulcstartó...) az exkluzív, nagyértékű ajándéktárgyak (pl. Esernyő, baseball-sapka, fali óra, asztali óra...). "A reklámtárgy nem luxus, hanem az üzleti élet része!"

Megrendelés (bejövő)
Anyag vagy szolgáltatás megrendelésére szolgáló nyomtatvány, mely a megrendelő és a megrendelt áru/szolgáltatás alapadatait tartalmazza.

Vállalkozási szerződés (kimenő)
A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles.

Szállítási szerződés (kimenő)
A szállítási szerződés sajátos kereskedelmi vétel, amelynek funkciója a gazdálkodó szervezetek közötti áruforgalom bonyolítása: a szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.
A szállítási szerződést a felek megköthetik szóban, írásban de akár ráutaló magatartással is létrehozhatják az ügyletet.

Bérletiszerződés (kimenő)
A bérleti szerződés esetében az írásbeliség formai követelmény, és tartalmaznia kell az alábbi adatokat.

a bérleti jogviszony alanyainak pontos megjelölését,

• a bérlet tárgyának meghatározását (cím, hrsz, alapterület stb.),
• a bérleti jogviszony célját, időtartamát,
• a bérleti díj havi vagy évi összegét, fizetési feltételeket,
• a rendeltetésszerű használattal járó jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve korlátozásokat (további bérbeadás, átalakítás stb.) meghatározását,
• közüzemi szolgáltatások vagy egyéb mellékszolgáltatások meghatározását,
• a felmondás szabályozását,
• a bérlet megszűnése utáni jogokat, kötelezettségeket

Szállítólevél (kimenő)
A kiszállítás általános alapja valamilyen áru igény, amely leggyakrabban vevő rendelés vagy telephelyek közötti áttárolási utasítás, esetleg gyártási, kiszerelési igény. Vevőnélaz áruátvétel alapja az áruval érkező szállítólevél, amely szoros kapcsolatban áll a szállítói rendeléssel, így megakadályozható a rendelés nélkül érkező áruk átvétele (egyedi engedélyezés alapján meghatározott jogosultsággal a rendelés nélkül érkező áruk átvétele is megvalósítható). A kiszállításhoz a szállítói szállítólevél szorosan kapcsolódik. Már a szállítólevél rögzítése során lehetőség van az egyes cikkek minőségét meghatározó információk rögzítésére (gyártási, gyári szám, sorozat, szám, lejárati idő stb.), így a tényleges áruátvétel során már csak ellenőrizni és esetleg módosítani kell a szükséges adatokat. Átadás-átvétel igazolására szolgáló dokumentum

Garancialevél
Lényeges, hogy a cég által forgalmazott termékek egyedileg beazonosíthatók legyenek, amennyiben azok nem rendelkeznek egyedi garancialevéllel (amin gyártási szám, eladás időpontja, helye, eladó szerepel) ugyanis ebben az esetben a garanciális kötelezettség a vevővel szemben, a céget terheli.

Előlegbekérő levél
Vevő Eladónak az Eladó által kiállított előlegbekérő levél kézhezvételét követő előre meghatározott (általában 8 banki napon) időn belül X. forint vételár előleget fizet meg. Szerződő felek megállapodnak, hogy Vevő a vételár fennmaradó összegét a határidők betartásával fizeti meg:.

Reklamácio
Minőségi, mennyiségi illetve egyéb kifogások írásban történő kifejtése a vevő vagy megrendelő részéről.